Rekordszintre emelkedett a világtengerek hőmérséklete az elmúlt évben a rendszeres mérések kezdete óta egy új elemzés szerint. A klímaváltozás hatására felgyorsul az óceánok felmelegedése - figyelmeztetett a veszélyre egy nemzetközi kutatócsoport.
Új-Zéland legnagyobb városát, Aucklandet több mint kétezer kilométer választja el Ausztráliától. Ez mindenféle léptékben hatalmas távolság, éppen ezért megrázó, hogy még a túlpart lakói elé is aggasztó kép tárul. A háttérben felsejlik a klímaváltozás.
A volt kulturális államtitkár trollkodására csattanós választ adott a decemberi időjárás.
Kétszer gyorsabban melegszik az Arktisz, mint a világ többi része, az évszázad közepén valószínűleg már lesznek teljesen jégmentes időszakok. Az élővilág pusztul, viszont lassacskán megnyílnak a hajózási útvonalak, és kitermelhetővé válnak a természeti kincsek. Sok azonban a vitatott kérdés, az biztos, hogy Oroszország katonailag és jégtörő hajókkal is nagyon jó pozícióban van.
A 16 éves Greta Thunberg az év talán legfontosabb közéleti szereplője, a Világ rovatot vezető szerzőnk szerint az év embere volt idén. Aktivizmusa ezzel együtt megosztó: támogatói szerint az általa kezdeményezett péntekenkénti iskolás klímasztrájkokkal lassan sikerül felhívni az emberiség figyelmét a földi életet veszélyeztető, közeledő klímaválságra, míg ellenfelei azt állítják, a svéd diáklányt a baloldali politikusok és a zöld üzletben érdekelt vállalatok tolják maguk előtt.
Megtalálták a világ legmélyebben fekvő földterületét. Az egyik kanyon 3,5 kilométer mélységig húzódhat.
Véget ért az december az ENSZ 25. Klímavédelmi Konferenciája, sarkalatos pontokban azonban még mindig nem született megállapodás, holott évtizedek óta figyelmeztetnek a klímaváltozás hatásaira a kutatók, akik az utóbbi időben már klímakatasztrófáról beszélnek, és a korábbiaknál gyorsabb lépéseket sürgetnek.
Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.
Nem tagadható ma már a klímaváltozás ténye, sokan viszont még mindig nem veszik elég komolyan a várható következményeket. Az alábbi interaktív térkép egyszerre ijesztő és elgondolkodtató.
Szibériában újfajta aranyláz tombol, a globális felmelegedés ugyanis kedvez a mamutagyar-vadászoknak. Itthon az ősmaradvány-gyűjtők a kavicsbányákban próbálnak szerencsét. Mamutcsontot találni – állítólag – ma már Magyarországon sem nagy kunszt; nagy pénzt érő agyarra bukkanni viszont igen. De vajon rendjén van-e, ha kiforgatjuk a föld mélyén tízezer éve szunnyadó csontokat, hogy aztán azok a kandalló fölé kerüljenek? Hogy lehet összebékíteni a profitorientált kincskereskedelmet a tudományos világgal?
Egy utazós blogger Új-Zéland egyik nemzeti parkjában fotózta le a hegyek között húzódó gleccsert, melyen jól látszik az ausztrál bozóttűz nyoma.
2009 és 2018 között az északi féltekén szinten mindenhol csökkent a behavazott napok száma decemberben. Budapesten tíz éve átlagosan még négy napot havazott a tél első hónapjában, az utóbbi időben viszont már csak kettőt. Van olyan világváros is, ahol már régóta nem láttak hóesést az év ezen szakaszában.
Az éghajlatváltozás egy egész generáció egészségére fogja rányomni a bélyegét – figyelmeztet Nick Watts, a University College of London kutatója, aki 68 tudóstársával közösen jegyzi a Lancet Countdown 2019 jelentést.
Haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain tudósok, akik szerint a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.
A klímaváltozás jelentős egészségkárosító hatással bír – mutatott rá friss jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint bár egyre többen szenvednek hőstressztől, a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől, az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított büdzsé mégis kevesebb, mint 1 százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz.
A Kaliforniai Egyetem tudósai megnézték, 17, a klímaváltozással kapcsolatban elvégzett számítógépes szimulációból mennyi jósolta meg helyesen a bekövetkező eseményeket. Kiderült, jóval több mint azt elsőre gondolnánk.
5000-5500 méteres magasságban már jelentős a vegetáció.
Ritkábban fognak befagyni az északi féltekén található széles folyók a klímaváltozás miatt. A következmények súlyosak.
Tíz év leforgása alatt sokkal több súlyos természeti katasztrófa történt, mint a 2000-es években.
A klímakutatók és klímaügyekkel foglalkozó diplomaták, valamint a nem kormányzati szervezetek szakértői is egyetértenek abban, hogy az eddigi célok már nem elégségesek, a klímaváltozás megállításához jelentősebb vállalásokra lesz szükség.
